Ősz van és az egész évben zöldellő virágtalan krizantémok a Flowy-n is habos ruhába öltöztek. Tegnap kaptuk ezt a kedves csokrot és a szépségébe mélyedve azon gondolkodtam vajon miért tartjuk a gyász virágának.

Ahogy készülődtök a Mindenszentekre olvassátok el, hogy Kínában és Japánban mi mindent gondolnak a krizantémról és mennyi dologra használják. A krizantém Északkelet-Európában és Kelet-Ázsiában őshonos, de a legtöbb faj Kelet-Ázsiából érkezett. A kapcsolatunk a  krizantémmal nagyon régre nyúlik vissza, főleg Kína és Japán kultúrtörténetében van nagy szerepe.

A legősibb krizantém-történet Kínából való, a 3000 éves legenda szerint fiúk és lányok indultak egy örök ifjúságot ígérő gyógynövény keresésére, de helyette a krizantémba botlottak, amivel kereskedni kezdtek és szépen meggazdagodtak. Egy ősi szokásra emlékeznek a Dupla Kilenc ünnepélyen is: a kínai naptár kilencedik havának kilencedik napján a hagyomány szerint nagyon sok veszély leselkedik ránk, így ilyenkor érdemes inkább a hegyekbe menni és krizantémból készült itókát iszogatni, mert úgy tartják a krizantémnak gyógyító és tisztító hatása van.

Kirándulók a hegyekben

Ezt a szokást ma Kínában többféleképpen ápolják, egyes helyeken házi készítésű krizantém bort isznak, vagy teát készítenek a szirmából, illetve szívesen indulnak kirándulni, vagy van ahol hegymászó versenyeket rendeznek.

Készülnek a krizantém-italok

A Dupla Kilencet Kínában az idősek ünnepének is tartják és ilyenkor megvendégelik az idős családtagjaikat. Hong Kongban létezik egy Mindenszentekhez hasonló szokás, ahol ezen a napon elrendezik a sírokat, a fejfák lekopott betűit újrafestik, ételfelajánlásokkal, füstölőkkel emlékeznek az elhúnyt szeretteikre. Kínában a krizantém fontos szereplője a művészeteknek, festményekben, versekben, hímzéseken visszatérő motívum, de ahogy bor és tea is készül belőle úgy párolt vagy főtt leveleit salátaként is használják, a virágait pedig a kígyóleveshez is adják az ízek fokozása gyanánt.

Japánban is nagy hagyománya van a krizantémnak, kikunak nevezik és így írják: 菊. Japánban a kiku a nyolcadik század után kezdett el hódítani és az uralkodók jelképükké fogadták, mert úgy gondolták távol tartja a gonoszt. A Dupla Kilenc ünnepet itt Kiku Fesztiválnak nevezik és a Gergely-naptár szerint szeptember 9-én ünneplik.

Krizantém díszíntés a háttérben

Japánban a kiku szintén fontos része a művészetnek, csodálatos formákon jelennek meg a virágai és a szirmait itt is szívesen fogyasztják salátaként például sashimihez (halétel).

Kína és Japán számára a krizantém egészen más jelentésekkel bír, én is szívesen látom a kertemben és az asztalomon vázában, mert sokáig szépek maradnak a virágai és az ősz szürkeségébe nagyszerű élénkséget hoznak. A krizantém az ősz utolsó virága, ez a legfőbb oka annak, hogy a temetők díszítéséhez a krizantémot használjuk és ott is azért hogy melegséget sugározzanak. A krizantém csodás dísze lehet a kertünknek és az ablakainknak!